A hamisított áruk sötét oldala: a fogyasztók egészségét, biztonságát és a gazdaságot veszélyeztetik, miközben a szervezett bűnözés alapját adják
2022-ben az EU-ban körülbelül 86 millió hamis tárgyat foglaltak le, amelyek értéke meghaladta a 2 milliárd eurót.
A hamisított áruk az EU kereskedelmének körülbelül 5,8%-át teszik ki, leggyakrabban videojátékok, társasjátékok, csomagolóanyagok, játékok, cigaretták és CD/DVD lemezek formájában.
A digitális tér további veszélyforrást rejt; a hamisítványok nagy része e-kereskedelmi platformokon keresztül áramlik a hamis webáruházak pedig gyakran fogyasztói adatokat lopnak el.
Ahogy az év végi ünnepekre készülünk, egyre többen keresik a jobbnál jobb ajánlatokat, óhatatlanul is találkozva hamisítványokkal, szellemi tulajdonjogokat sértő árukkal, termékekkel. A szervezett bűnözői csoportok az olcsó áruk iránti globális keresletet kihasználva félrevezetik és hamis termékek vásárlására buzdítják a fogyasztókat.
Az Europol és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által 2024 októberében kiadott, a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos bűncselekmények (IP-bűnözés) kiterjedt hatását vizsgáló jelentés arra figyelmeztet, hogy a csalók és a szervezett bűnözői hálózatok jogi személyeket és kiskapukat használnak arra, hogy elkerüljék a hatóságok általi felderítést, és hamisított termékekkel kihasználják a fogyasztók jó üzletekre való vágyát.
A tanulmány bemutatja, hogy a szervezett bűnözői csoportok IP-bűnözéshez kapcsolódó tevékenysége gyakran más bűncselekményekkel (pl. csalás, kábítószer-kereskedelem, kényszermunka, kiberbűnözés, pénzmosás) is összefügg. Az IP-bűnözés nemcsak gazdasági veszélyt jelent, hanem az egészségünkre és biztonságunkra, valamint a környezetre nézve is súlyos következményekkel járhat.
Veszélyben a fogyasztók
A tanulmány hangsúlyozza, hogy miközben a vásárlókat az olcsó áruk vonzzák, döntéseikkel akaratlanul egy sor más súlyos bűncselekményt támogatnak, köztük a kiberbűnözést, a pénzmosást és még a környezeti bűncselekményeket is.
A jelentés rávilágít a bűnözők újabbnál újabb és egyre kifinomultabb módszereire, amelyekkel kihasználják a fogyasztók gyanútlanságát és tájékozatlanságát. A szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos bűncselekményeket leginkább szervezett bűnözői csoportok követik el. Ezek a hálózatok a határokon is átívelnek és hamisított termékek importálásával, exportálásával és előállításával foglalkoznak, amelyek többségét Kínában, többek között Hongkongban és Törökországban állítják elő.
Az ilyen illegális műveletekben részt vevő szereplők nem amatőrök, igyekeznek a bűncselekmény minden szakaszában a maguk előnyére kihasználni a joga jogi szabályozás hiányosságait. Ezért olyan joghatóságokat választanak, ahol az uniós bűnüldözés tehetetlen, vagy ahol enyhébbek a büntetési tételek. Sok esetben a hamisított árukat az EU-n kívül állítják elő, majd az európai helyszíneken címkékkel, hamis logókkal és csomagolásokkal látják el őket. (A hamisítás által okozott kiterjedt veszélyekre hívta fel a figyelmet az EUIPO által készített videó is.)
Elrettentő adatok és példák
Az IP-bűnözés visszaszorítása az egyes országok határain túlmutató kihívás, amely széleskörű, nemzetközi szintű összefogást igényel. Az EMPACT (European Multidisciplinary Platform Against Criminal Threats - Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettségek Ellen) az EU kezdeményezése és eszköze a szervezett nemzetközi bűnözés ellen, melynek keretében 2023-ban több mint 1400, IP-bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás indult.
Az EU tagállamainak irányítása alatt álló platformon közzétett eredmények szerint 2023-ban a bűnüldöző szervek 1096 letartóztatást indítottak; 25,4 millió hamisított kozmetikumot, 8,5 millió euró értékű ruházatot, 19 millió eurónyi játékot, 205 millió euró értékű hamis terméket foglaltak le; több mint 2000 tonna rovarirtószert, illetve 5 millió euró értékű hamisított bankjegyet koboztak el. Mind európai, mind tagállami szinten fontos annak támogatása, hogy az EMPACT keretében az IP-bűncselekmények annak következő ciklusa alatt is prioritást kapjanak.
A fentiek mellett komoly fenyegetést és veszélyt jelent a gyógyszerhamisítás is, hiszen ilyenkor a fogyasztók egészsége lehet a tét. Ennek felszámolására irányult az a kimagasló eredményt hozó, összehangolt akció is, amelyben a magyar-norvég közös nyomozócsoport, az Eurojust és az Europol közreműködésével a hazai hatóságok mintegy 9 millió hamis, nyugtató hatású tablettát foglaltak le, valamint egy határon átnyúló bűnszervezetet számoltak fel 2021-ben. A tablettákat egy zsámbéki családi házban kialakított laboratóriumban gyártották (ahol tablettázógépeket, több mint százezer gyógyszeres üveget, valamint több tízezer, üvegek jelölésére használatos matricát is lefoglaltak a hatóságok) és azokat futárszolgálatokon keresztül szállították skandináv országokba.
Budapesti esemény az IP-bűnözés még jobb megértéséért
A hazai, illetve nemzetközi akciókon túl nagy jelentősége van a tudatosság növelésének is; ezt a célt szolgálta 2024. novemberében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és az EUIPO Observatory (a szellemi tulajdonjogok megsértésének európai megfigyelőközpontja) által megrendezett nemzetközi szeminárium, amelynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem díszterme adott otthont.
A rendezvényt Deli Gergely, az NKE rektora, Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke, valamint Andrea Di Carlo, az EUIPO igazgatóhelyettese nyitotta meg. A szakemberek kiemelték, hogy a nemzetközi, szakmai együttműködés, a megfelelő oktatás, valamint a tudatosságnövelés kulcsszerepet játszik az IP-bűnözés elleni küzdelemben.
A szeminárium az IP-jogérvényesítés olyan aktuális problémáival foglalkozott, mint a digitális kalózkodás, vagy a jogérvényesítésben résztvevő rendvédelmi szervek képzése, de emellett külön beszélgetést szenteltek az IP-bűnözés témájának. A panelisták, illetve előadók mindegyike egyetértett abban, hogy a hamisítás elleni fellépés záloga a nemzeti és nemzetközi szintű együttműködés a jogérvényesítő szervek között.
Dr. Bézsenyi Balázs főügyészségi ügyész arra mutatott rá, hogy az IP bűncselekményekhez kapcsolódó tényállások által védett jogi tárgyak sokszor különböznek, amely miatt indokolt a bűnhalmazat vizsgálata. Ennek körében tipikusan a rossz minőségű termék forgalomba hozatala, a fogyasztók megtévesztése, a versenytárs utánzása, az üzleti titok megsértése, a csalás vagy a gyógyszerhamisítás bűncselekmények merülhetnek fel. A fogyasztók érdekeit sértő, az egészséget veszélyeztető és a vagyon elleni bűncselekmények azonban nem állnak szükségszerűen halmazatban egymással. Az elkövetéseket egyedi ügyekben külön kell vizsgálni, halmazati büntetés kiszabása esetén a büntetési tétel a felével emelkedik, így a súlyosabb szankció elviekben nem zárható ki.
